márc. 13, 2025 18:00Vak látkép

Vak Látkép (Blind Spot)

KASZÁS Konrád, KAJDEL Dániel és FÁBIÁN Dániel három fiatal képzőművész, akik az absztrakció különböző módszereivel és eszköztárával kísérleteznek. Művészeti praxisuk közös metszéspontja az absztrahálás és az ábrázolás határmezsgyéjén való egyensúlyozás, miközben eltérő vizuális nyelvezettel, koncepciókkal és formai megoldásokkal dolgoznak.

A kiállításon feltáruló művekben visszatérő motívumokkal, fragmentált mintázatokkal és redukált formákkal találkozunk, amelyek emlékképeket, ismerős ikonográfiai elemeket, színkombinációkat idéznek meg. Egyes alkotások sematikusan absztrahált tárgyakat jelenítenek meg, mások pedig a gesztusfestészet dinamikájával operálnak. A tárlat célja e heterogén művészeti stratégiák közötti intermediális kapcsolatok és diszkrepanciák feltárása, valamint a formanyelvi eltérések dialógusba állítása.

Kurátorként nem kívánok előre definiált értelmezési sémákat ráerőltetni a művekre, hiszen mindhárom alkotó autonóm művészi látásmóddal rendelkezik. Ahogyan Jonathan Crary Megfigyelő módszerei című írásában is hangsúlyozza, a megfigyelés egy aktív folyamat, amely nem csupán regisztrálja a látottakat, hanem új értelmezési síkokat is generál. A kiállítás egyik központi aspektusa éppen ez: az absztrakcióban rejlő „képek játéktérének” megteremtése, a vizuális kompozíciók közötti asszociációk vagy azok hiányának vizsgálata. Az alkotók művei között nem pusztán formai vagy technikai párhuzamok rajzolódnak ki, hanem konceptuális összefüggések is, amelyek új értelmezési lehetőségeket nyitnak a néző számára.

A térben egymásra reflektáló művek folyamatokat tárnak fel: hogyan válik egy vizuális elem autonóm motívummá, miként épül fel egy kompozíció, és hogyan formálódik a művészeti gondolkodásmód egy sorozaton belül. A kiállítás installációs koncepciója is ezt az intermediális párbeszédet erősíti: a vizuális információk sűrítése vagy eloszlatása, a kompozíciós fókuszok eltolása, illetve a kép szélére szorított elemek jelentésrétegei mind hozzájárulnak a művek közötti dinamika érzékeltetéséhez. A néző aktív részvételére is szükség van: a hiány, az elmozdulás és az eltérés ugyanolyan fontos értelmezési tényezőként van jelen, mint a konkrét formák és színek.

A kiállítás egyfajta nyitott ablakként működik, amelyen keresztül mindannyian más-más élményt tapasztalhatunk meg.

KASZÁS Konrád munkáiban egy ismerős ornamentika redukálódik absztrakt motívumrendszerré, amely eloldódik eredeti jelentésrétegeitől, és egyfajta vizuális kóddá alakul.
KAJDEL Dániel művészetében a geometrikus absztrakció gesztusalapú dekonstrukcióját figyelhetjük meg: a szerkesztett és spontán elemek közötti feszültség válik meghatározóvá.
FÁBIÁN Dániel a konstruktív hagyományokból kiindulva egy precízen szerkesztett, de mégis organikus világot teremt, ahol a formai rend pszichedelikus, amorf elemekkel egészül ki. Festészete olykor pusztán színkapcsolatokon keresztül késztet asszociációra.

A Vak Látkép így nem csupán az absztrakció különböző stratégiáinak vizsgálata, hanem egy közös vizuális tér konstruálása is, amelyben az egyéni alkotói látásmódok sajátos relációkba rendeződnek.